Ébredj Lélek!

Figyelem a testem, 

Rezeg mindenem. 

Nem tudom miért, 

De rendkívül élvezem. 

Borzong a lábam,

Bizsereg a combom. 

Remeg a hasam,

Zizeg a torkom.

Mindent érzek, 

Mindenféle rezgést. 

Nem hagy békén,

Érzem a késztetést. 

Tennem kell valamit, 

Lassan felrobbanok. 

Ha nem figyelek, 

Rám pirítanak az Angyalok! 

Küldetésem a közlés, 

Mindegy milyen forma. 

Ébredjetek lelkek, 

Erre itt az óra. 

Kell még egy kis idő, 

Míg össze szedem. 

Milyen platform, 

Lesz az én helyem. 

Sosem gondoltam volna, 

Verset írok egyszer. 

Lelkemben a pillangó, 

Szárnyra kel még ezerszer. 

Gyertek velem lelkek, 

Szárnyaljunk együtt.

A Fényt csak veletek, 

Közösen leljük. 

Gábriel üzen, 

Keljetek fel gyorsan. 

Le megy a nap, 

A világ megtorpan. 

Amíg még a fény

Ereje lángol, 

Nekünk dolgunk van, 

Ne csak nézz ott hátul. 

Lement a nap, aludni kéne, 

De persze megint nem lehet. 

Állandón jön, csak jön,

A küldendő üzenet.

Én csak írok, de nem tudom, 

Olvassa e valaki. 

Meg kellene ezeket 

Valahogy osztani. 

Hogy is tegyem, hisz én is félek, 

Hogy mutassam meg magam? 

Mindenki csak értetlenül, 

Figyel engem hangtalan. 

Ennek meg mi baja,

Mióta ír verseket? 

Kinek szól egyáltalán, 

Ez a sok üzenet? 

Remélem figyeltek rám, 

Sokakat érint ez a hír. 

Gyertek velem, 

Felszabadul, aki sír. 

Szívetek tárjátok ki, 

Halljátok meg az Égit! 

Meditálni kéne már, 

A Mindenségit! :)

2025.11.30.

Riell